"Ha nincsen gyökér nincsen fa!"

Kedves Táncosok!
Ha a hülye barátnőm már elmúlt negyven, de harmincadik születésnapját
akarja megülni, biztosan nem figyelmeztetetem erre a tényre, hogy öreg
vagy már anya, ha meg akarom köszönteni szülinapján.
Nem egészen ez a mi esetünk, de kicsit emlékeztet rá.

Most már csak egyben vagyok biztos, hogy érdemes történelmet tanítani,
mert amit nem írnak le, és nem emlegetik, azt mindenki másképp tudja.
Miként emlékeztek az alapítók a tánccsoport kezdetére?
Megkérdeztem az összes felet a tánccsoport éltkorát iiletően. Egy
újségcikkben, 1994 januárjában, tagokat toboroz a tánccsoport.Ez azt
is feltételezi, hogy ekkor már kellett legyen egy csapat, különben
László Tünde vagy a Tárai Ica vagy a Robiék magukban szervezkedtek. De
mint mondod Robi , te arra emlékszel hogy az Ildivel Ti terveztétek a
tánccsoportot. Találtunk olyan valakit, aki akkor hagyta abba az itt
táncolást, mikor Ildi jött / de nem miatta/
Ildi is azt állítja, hogy ő a Sajti Sanyi után vette át, ezt én is
tanusíthatom. Ildi szerint ez is 1994ben volt. Minden jel arra utal,
hogy László Tünde és Tárai Ica elképzelésével összecsengett Ildiék
elképzelése, és a facéran , Sanyi Bácsi betegsége miatt árván álló
Tánccsoportot Ildi ebből a megfontolásból vette át.Csabi felkutatta
Sajti Sanyi Bácsit, ma beszéltem is vele / jön a bálra /,sajnos
dátumokra ő sem emlékszik.
A vitát lezárva:
Kollektív amnéziánk biztos tudatában azt mondhatom, hogy a csoport
méretét és ismertségét tekintve kisebben,de biztosan 1994 januárja
előtt alakult, bár ez nem volt hivatalos. Tehát január 15 után /
újság megjelenése / biztosan betöltöttük a 14. évünket és
ünnepelhetjük a 15.-et, tekintve, hogy születésnapunk
nincsen.Tologathatnánk az időpontot akár az első hivatalos fellépés
utánra is, de a Müv Ház nem tud biztosítani helyet jubileumi bálunkra,
csak késő ősszel, és mi már a szervezésben nyakig benne vagyunk.
Tehát a jelenlegi csoport úgy gondolja , hogy szeretnénk közösen
megünnepelni az elmúlt időszakot, divatosan egy kerek évszámhoz kötve,
de ki ki annyit ünnepel , amennyire emlékszik.
Apám, aki sajnos tavaly meghalt, biztosan azt mondaná erről a vitáról,
hogy vihar a biliben. Ez részben igaz , mert bár meg akarjuk
ünnepelni az alapítók szándékát és az őket követők szorgalmas
munkáját,de nem értelmetlen vitába gondoljuk ölni energiáinkat.

Szóval munkára fel, állati közel a fellépés, és sürgosen
jelentkezzetek be, hogy tovább szervezkedhessünk.

minden építő ötletet várunk, műsor terv van , készül a szereposztás,
és ha jelentkeztetek, kezdődhetnek a próbák.
mindenkit szeretettel ölel

Fekete Mari