"Ha nincsen gyökér nincsen fa!"

Kedves Vendégeink!

            Szeretettel köszöntjük Önöket ezen a jeles estén! Különleges alkalom ez a Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport életében, hiszen immár 16 éves pályafutás áll mögöttük.

            Önök közül bizonyára sokan részt vettek tavaly a 15. születésnapi bálunkon, de a Tánccsoport élete azóta sem állt meg, így újabb sikerekben gazdag évet tudhatunk magunk mögött:

Számtalan fellépésünk volt az ország különböző pontjain, tavaly szeptemberben Brassóban járt a Tánccsoport, ahol Aranyossy Béla - a magyar kissebbségi országgyűlési képviselője és a brassói katolikus gimnázium Búzavirág Táncegyüttese látták őket vendégül. Novemberben a bonyhádi német nemzetiségi néptáncversenyen ezüst minősítéssel díjazták Báránytáncukat.

            Két táncosunk – Kátai Boglárka és Maczenkó Kata – pedig német nemzetiségi oktatói tanfolyamon képzi magát, Kata betanítóként több számnál is közreműködött, hogy a mai műsor létrejöhessen. A mai este bemutatásra kerülő táncok évek munkáját gyűjtik csokorba, többek közt: Udvarhelyi Ildikó, Pátkay László, Somlay Péter és Manninger Miklós koreográfiáit.

            A zenei cd anyagát Nagy Attila és Weigl Feriék 9 fős csapata a grossturwaller együttes anyagából állítottuk össze.

Az Önök szórakoztatására ez az este a mulatozás jegyében telik. Elsőként magyar mulatós műsorunkat látják:

A bordalok és mulatónóták változatos alkalmakhoz kötődnek. Felcsendülnek szüreten, lakodalomban, disznótoron, ivóban. Bár gyakran emlegetnek bennük kocsmát, csárdát, igazából a szív történéseiről szólnak.

Első táncunkat, egy szatmári friss csárdást a férfiak éneke előz meg, ezt egy évődő páros botos tánc követi.

Koreográfus: Pátkay László

Majd Gyapjas Zoltán rábaközi köcsögös táncában láthatjuk fiúk és lányok vetélkedését, ahogy ügyességüket fitogtatják.

Záró számunk pedig egy dunántúli ugrós tánc annak minden fordulatosságával, megőrizve improvizatív jellegét. Betanította: Maczenkó Kata.

 Sváb Blokk elött!

Minden adandó alkalommal hangsúlyoznunk kell a hagyományőrzés fontosságát. A múlt történései –fájdalma és szépségei- formálta a jelenünket, ahogy mi a jelenben formáljuk a jövőt:

„Ezt a diófát a nagyapám ültette,

Árnyékában nem ült, gyümölcsét nem ette,

Nem magáért tette – másért cselekedte.”

Most pedig fogadják szeretettel műsorunk második felvonását, mely a sváb mulatós hagyományokba enged betekintést.

Láthatják többek közt azt a Báránytáncot is, amellyel Bonyhádon ezüst minősítést szerzett a csoport. A minősítő versenyen Boldog Lajosné Weigl Annus néni a helyi sváb nyelvjárásban mesélte a báránytáncot, és ez megragadta a Landesratot képviselő német vendégeket